Drágáim, annyi szarság történik a világban, nem tudhatjuk meddig tudunk még szeretni és szeretve lenni, ezért leírom most nektek, hogy Ti vagytok az életem legnagyobb ajándéka és bármi történjen velem, tudjátok minden pillanatban az életetekben, hogy nagyon szeretlek Benneteket és mindent megtennék értetek. Amíg világ a világ én itt leszek nektek. Szeretlek Benneteket, de ez a 2 szó meg sem közelíti azt az érzést, amit egy anya érezhet egyáltalán a gyereke iránt. Ti vagytok a mindenem.
Néha elég vadakat tudtok mondani, ezt a postot arra szánom, hogy ezeket összeírom az utókornak.
Pl:
Boti: - Klónos eső
Botika nagyon szeret googlemaps-en barangolni:) tegnap reggel közölte, hogy Ő el akar menni (a térképen) Kanadániába :) Egyem meg hogy lehet ilyen cuki:))))
2018. március:
Pénteken mentünk autóval Botika a következőket mondta:
- Anya, tegnap mikor mentünk boltba, láttam kiírva, hogy élelmiszer. Majd amikor öregek lesztek, fogok nektek venni élelmiszert és akkor nem fogtok meghalni.
Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. :) :( egyrészt nyilván Mama és Papa halála miatt ráeszmélt, hogy Anya és Apa sem fog örökké élni, szóval foglalkoztatja legbelül a dolog. Másrészt pedig megint kimutatta, hogy milyen elképesztően önzetlen és tisztaszívű kisfiú. Remélem örökké ilyen lesz. Édes picikém, annyira szeretlek. :) <3
2018.03.24:
Esküvőn voltunk és Botika nem értette miért nem volt ott Teri mama és Teri papa. (Pisti) Azt mondta, hogyha nagy lesz, akkor tudós lesz és fel fog találni egy szemüveget, amivel lehet látni a szellemeket és akkor látni fogjuk Papát és Mamát is. ;( Édes drága Kincsem:)
2018.04.10
Pár napja ismét diétába kezdtem és szóba jött vacsi közben, hogy miért eszek olyan keveset. Erre Botika:
- 'Anya én már látom a hasadon, hogy kezdesz vékonyosodni." :D Édes drága nagyfiam
Most végigolvastam az előző blogot és igazán sajnálom, hogy abbamaradt a fejlődések összefoglalása és hogy sűrűbben írogassak a blogba... de az elmúlt évek nem voltam túl jók, a halálesetek mellett, ami alapjaiban rengette meg az életemet, 2012-ben kirúgtak 19 év után a munkahelyemről és azóta elég sok munkahelyen megfordultam... most épp dolgozom, de úgy érzem ez sem lesz egy nyugdíjas állás. Pedig nagyon sok jó szociális ellátást is biztosít, így pl. a zamárdi nyaraló, a nyári tábor, vagy épp a családi nap. Tavaly Zamárdiban nyaraltunk 1 hétig és remélem megyünk idén is. Igaz Botikám nem megy meg a Balatonba, mert fél a halaktól:) 2015-ben még Mamival és Papával voltunk augusztusban a tengernél, Horvátországban töltöttünk pár napot, novi Vinodolskiban és amikor Botika meglátta a halakat a lába alatt, spurizott ki a tengerből és nagyon nem is lehetett becsábítani többet.:)
Ettől függetlenül nagyon jó volt az Egis üdülőben, mert megfizethetetlen a saját partszakasz, ahol szabadjára lehetett engedni a majdnem 8 és 7 éves gyereket. :) Voltak, akik horgásztak, nagyon tetszett nektek az is és épp valamelyik nap mondta Bogi, hogy ha megyünk idén is Zamárdiba, akkor vigyünk magunkkal horgászbotot. Veszünk majd valami nagyon alapfelszerelést, amivel tudtok kicsit szórakozni.:)
Botika is elkezdett suliba járni és hát sajnos vannak magatartásproblémák.:( A fogadó órákon mindig elmondják a tanítónénik, hogy Botika szeretne megfelelni, kedves, aranyos gyerek, de máskor pedig nagyon rosszul viselkedik. Sajnos nagyon könnyen bele lehet vinni a hülyeségbe, sokat verekszik... és van egy osztálytársa, akivel mindig csinálják a balhét, de a tanítónők azt is elmondták, hogy ez a gyerek van rossz hatással Botira:S Nagyon remélem, hogy a sok hegyibeszéd, amit tartunk Botinak Apával, nem találnak süket fülekre.... próbáljuk sulykolni rendesen, hogy mi a helyes viselkedés. Nem könnyű dolog ez, mert nyilván nem azt várjuk, hogy vigyázzba ülve töltse az egész napot és soha ne legyen egy önálló gondolata, vagy cselekedete, de tudnia kell, hogyan kell szépen viselkedni. Remélem sikerül változtatnunk ezen. Amúgy biztos az is közrejátszik, hogy Botika iskolakezdés óta, minden héten elmondja, mennyire utál iskolába járni:S na most ezzel mit lehet kezdeni? Én nem tudom megszerettetni vele az iskolát, nyilván a tanítók dolga, de sajnos az esetében (sem) sikerült annyira jól a tanítóválasztás, mivel egy elég gyengekezű, tündibündi tanítója van, a másik meg (Éva néni) egy tekintélyelvű begyöpösödött p.... Bogi esetében, pedig sikerült egy teljesítménykényszeres tanítót választanunk, aki szétstresszeli a gyerekeket már másodikban, elvileg ezen múlik a prémiuma.... undorító. De ez az egész iskolarendszer az, egyáltalán nem gyerekközpontú az oktatás, sokkal inkább a teljesítményre utazik, pedig annál nem lehet fontosabb, hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába és megtanuljanak tanulni.
Egyszer megnéztem egy magániskola honlapját (a prezis budapest scoolt), sajnos oda max akkor tudnám járatni a gyerekeket, ha megnyernénk a lottó ötöst:( így sajnos marad ez az undorító állami iskola.
Mondjuk én szívem szerint elhúznék Kanadába mindenestül, de sajnos Apát nem lehet kirobbantani ebből az országból és a MÁVtól.... pedig már most tudom, hogy az életem vége felé nagyon nagyon meg fogom bánni, hogy nem tettem lépéseket akkor, amikor még megtehettem volna.. Pedig a srácoknak is sokkal jobb lenne, ha nem itt ebben az országban nőnének fel. És nem, nem gondolom, hogy külföldön minden az ölünkbe hullana, sőt, mindent elölről kellene kezdeni, de mégis itt nem sok jövő vár a gyerekekre. Egy végletekig korrupt, kizsigerelő államban vagyunk kénytelen élni.... na mindegy, ebbe most nem akarok belemenni, a lényeg az, hogy azt kell megennünk amit főztünk...
Új év, új élet. Vagy nem:) Eltelt a karácsonyi időszak, most nem volt semmi karácsonyi hangulatom, arra figyeltem, hogy a gyerekek ne érezzék rajtam, hogy minden pillanatban megszakad a szívem, amiért életem első karácsonyát az Anyukám nélkül kell eltöltenem. :(
Kaptatok egy xbox-ot karira, sokat filóztunk rajta Apával, hogy jól tesszük-e ha már ilyen kis korotokban a videójáték felé irányítunk benneteket, de lehet ezt is megfelelően kontrollálni. Kell is, mert ha rajtatok múlna, nyilván napi 12 órát eltöltenétek a tv előtt játszva. :) De ez nem történhet meg, nagyon figyelünk rá, hogy egyrészt mással is foglalkozzatok (egyéb játék, olvasás) másrészt be legyen tartva az xbox-ra kiszabott idő. (Hétköznap fél óra suli után, hétvégén 2x1 óra, délelőtt/délután)
Botika elkezdett olvasni, irtó cuki, ahogy formálja a szavakat, van róla videó is. :) Bogikám decemberben kicsit bestresszeltél a sulitól, tökre nagyokat sóhajtoztál, valószínűleg a matek miatt, meg hogy Edit néni "kissé' túltolja ezt a tanítás dolgot, túl magasak az elvárásai.... de igyekszem mindig a fejedbe vésni, hogy nagyon okos kislány van és engem nem érdekel, hogy hanyast hozol haza, nekem az a lényeg, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyél. (Nyilván ha elkezdenél sorozatban ketteseket hazahozni, aggódnék, de mivel nagyon okos vagy, ez így nem is fordulhat elő.)
Ma reggel ónos eső esett, Bogika meg is állapította, hogy klónos eső esik:D
Bogika időközben lúdtalpas lett, - a kis gigágá -, kell neki lúdtalpbetét meg torna.
Nagyon sok mindenen mentünk keresztül Kicsikéim.
2015. Októberében meghalt Pisti Papa.:( idén januárban pedig Terimama:( elvesztettem a szüleimet örökre. Szerencsére Ti még kicsik vagytok hozzá, hogy megrázzon benneteket ez a dolog. Habár Bogika sokat aggódik és gondolkodik a halál témakörén azóta:( Mama halála után voltunk egyszer a temetőben és Botika nem bírta abbahagyni a sírást, csak zokogott megállás nélkül a temető előtt az autónál:( Szóval biztosan bennetek is mély nyomot hagyott az elmúlt időszak. Sajnos nem vagyok valami túl jól azóta lelkileg. De ez a blog most nem erről, hanem rólatok szól:) annyi minden történik velünk nap nap után amiket szeretnék majd ide mindig leírni, mert sok év múlva visszaolvasva nagyon viccesek lesznek ezek az írások.
Például az, amikor leírom, hogy Bogikám kezd érdeklődni a fiú-lány kapcsolatokról és elmúlt hétvégén kijelentette (8évesen) hogy ő már tudja ki lesz az Ő párja:) Teó. Persze amikor visszaolvassuk majd 18 éves korában ezt a mondatot, kb. azt sem fogjuk tudni ki az a Teó:) De sebaj, a fő hogy vannak elképzelései a jövőjét illetően:)))
Elkezdődött a suli, Botikám is belecsapott a lecsóba. Édes kisfiam, minden reggel görbül a kis szád, amikor elköszönünk a sulinál:( Úgy sajnálom édesem, hogy nem tölthetjük az egész napot szeretgetőzéssel:) Nagyon igényled az ölelést, puszilgatást és én ennek nagyon örülök.:) Bogika pl egyáltalán nem szereti ha ölelgetem, vagy babusgatom, habár ez már amúgy is egyre nehezebb lesz, mivel már csak fél fejjel kisebb nálam........ 38as cipőt hord...... de közben annyira gyönyörű kis csaj, hogy Apa már most jobb ha beszerez valami kanostinihárítót....
Botikám Te pedig egy aranyszívű, gyámoltalan kismaszatka vagy!! Szerintem nincs jobb szívű gyerek nálad, komolyan. Önzetlen vagy és jószívű. Sokszor gyepál Téged a nővéred, de Te még akkor sem adod fel, hogy kimutasd a szeretetedet iránta. :) remélem mindig jó tesók lesztek és összetartotok az életben... mert lesz idő, amikor már nem marad más nektek, csak a tesó és a saját családotok.
Ja, közben nyáron el is költöztünk.... kitettek minket a Tutaj utcai lakásból, ahol 5,5 évet laktunk, mert el akarják adni a lakást a tulajék. Sokkal jobb helyre sikerült költöznünk, szerintem mindenkinek bejött a 7. emeleti lakás:) Igaz 1 perccel tovább tart beérnetek a suliba, de szerintem ez még elfogadható:) Habár ez a lakás sem fog sokáig tartani, mert 2 év múlva venni szeretnénk végre valamit a környéken... sajnos erre nem biztos, hogy lesz lehetőségünk:( nagyon elszálltak az árak a környéken, még a panelek is horror áron mennek... szóval majd meglátjuk mire megyünk 2 év múlva...
Szeretlek Benneteket!